2011. augusztus 6., szombat
"Még mindig álomszerűnek tűnnek azok a percek" - Interjú Bódis Boglárkával, a Triumph Inspiration Award győztesével
Örömmel értesítem minden kedves Olvasómat, hogy a Divatkirályság blog féléves szünet után ismét elindul! Remélem, hogy ezentúl még naprakészebb információkkal tudok szolgálni a divat világából, illetve igyekszem minél többször, rendszeresebben írni. Úgy gondoltam, a megújulást követő első bejegyzésemnek különlegesebbnek kellene lennie, ezért a következőkben a Divatkirályság első interjúját olvashatjátok!
Bódis Boglárka divattervező július elején ért el első helyezést a Triumph nemzetközi fehérnemű - designer versenyén - a Triumph Inspiration Award-on - Berlinben. A divatbemutatón 37 ország legtehetségesebb tervezői mutatták be kreációjukat. Minden egyes fehérneműt „ A nők ünneplésének 125 éve” téma ihletett, mivel a Triumph idén ünnepli 125. születésnapját. Több mint 2100 tervező közül végül Bódis Boglárka pályaműve nyerte el leginkább a szakmai zsűri tetszését, így az általa tervezett body módosított változatát hamarosan világszerte meg lehet majd vásárolni a Triumph üzleteiben.
Gratulálok a sikeredhez! Így pár hét elteltével milyen érzés visszatekinteni a versenyre és a győzelmedre?
Köszönöm szépen! Valóban eltelt néhány hét és a verseny utáni izgalmak elmúltak, az öröm azonban megmaradt. Nagyon szép élmény visszagondolni a berlini döntőre és a győzelem pillanatára. Mivel akkor ott minden nagyon gyorsan zajlott, az eredmény pedig olyan meglepetés volt, amire az ember vágyik, amit remél, mégsem lehet rá felkészülni, még mindig álomszerűnek tűnnek azok a percek.
 |
| (Kép: Triumph) |
A döntő valóban a berlini divathét idején zajlott, azonban más helyszínen, így sajnos nem tudtunk bepillantani a berlini divathét más eseményeibe. Külön bemutató volt, ami a divathéttel párhuzamosan került megrendezésre. Berlin igazán szabad szellemű város, érezni lehetett a pezsgést, nagyszerű élmény volt ott lenni.
Mi ihlette az általad tervezett fehérneműt?
A fehérneműhöz az inspirációt Baudelaire Romlás virágai (Les Fleurs du Mal) című kötetének egyik verse, a "Mindenestül" adta. Innen kapta a pályamű az elnevezését. A versben az a kérdés fogalmazódik meg, hogy egy nőnek mely része a legszebb, melyre a végén a költő azt a választ adja, hogy nem lehet egyetlen részletet kiragadni, hiszen a nő egésze szép, a benne lévő harmónia, a lénye egésze, „Mindenestül”. Babits Mihály gyönyörű fordításában jelenik meg „a teste finomabb szálú hímzés”, valamint a „sötét és rózsaszín tagok közt, melyekből áll a drága nő” megfogalmazás, melyeket szerettem volna a fehérnemű tervezésekor visszaadni. Így készült el a púderszínű alapon finom, fekete hímzőfonallal díszített, fűzőt idéző body.
Volt valamilyen nőtípus, aki a szemed előtt lebegett, miközben a body-t készítetted?  |
| (Kép: Triumph) |
Próbáltam elképzelni az a nőalakot, akiről a vers szól. Aki finom, érzéki, csábító, titkokkal teli. Akiben van erő, de nem veszíti el a nőiességéből adódó törékenységét. Egy nő, aki szeret és mer is nőies lenni.
Milyen átalakítási folyamat után juthatnak hozzá az érdeklődők a nyertes darabhoz?
Nemrég kezdődött el az együttműködés a Triumph tervező csapatával. Kérésük szerint terveket készítettem arról, hogyan képzelem el a munkám kereskedelmi forgalomba hozható változatát. Mivel az eredeti fehérnemű javarészt szabászbabán, kézi munkával készült, a legnagyobb kihívást az jelenti, hogy miként lehet úgy átalakítani, hogy szériázható és gépi gyártásra alkalmas legyen. Szeretném, ha a fehérnemű megtartaná az eredeti koncepcióját, ugyanakkor kényelmes és kellemes viselet legyen a hölgyek számára, hiszen egy kereskedelmi darabnál a funkcionális és esztétikai szempontoknak egyensúlyban kell lenniük.
Mi a különbség ruhák és fehérneműk tervezése között? Neked melyik áll közelebb a szívedhez?
A Triumph pályázata volt az első alkalom, amikor fehérneműt terveztem. Úgy gondoltam, hogy ez egy igen különleges ruhadarab a nők ruhatárában, hiszen nagyon kevés ember számára válik láthatóvá, így izgalmas feladatnak találtam formába önteni azt, ami ezzel a témával kapcsolatban bennem van. Nem volt sem könnyebb, sem nehezebb, mint más öltözékek tervezése. Ha megjön az inspiráció és összeállnak a gondolatok az ember fejében, minden tervezés örömet jelent.
A győzelmed után Lily Cole szupermodellel sétáltál végig a kifutón. Nyomon követed a nemzetközi trendeket, tervezőket, modelleket?
Természetesen igen. A KREA Kortárs Művészeti Iskolában, ahová járok, tanáraim nagy hangsúlyt fektetnek a képzés során arra, hogy kövessük a trendeket, tudjuk a divatfővárosok történéseit, ismerjük a divatházak kollekcióit. Fontos, hogy amit csinálunk, illeszkedjék a trendekhez, ne legyen öncélú.
Azt olvastam, hogy kislánykori álmodat váltod valóra a divattervezéssel és eddig egészen más pályán mozogtál. Mik a terveid a jövőre nézve?
Valóban egy gyermekkori álom megvalósításán dolgozom. Kislány korom óta rajzolgattam ruhákat, majd 16 évesen megkaptam a nagyszüleimtől az első varrógépemet, és onnantól a rajzokat igyekeztem valóságos ruhákká formálni. Sokáig hobbi volt ez számomra, amit a tanulmányaim mellett folytattam, a magam örömére. A Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem Nemzetközi Kapcsolatok Szakán végeztem, ezt követően évekig dolgoztam az államigazgatásban a gazdaságdiplomácia területén. Mivel egyre erősödött bennem a vágy, hogy közelebb kerülhessek a művészetekhez és a hobbimmal foglalkozhassam hivatásszerűen, megfogalmazódott bennem az a gondolat, hogy talán még nem lenne túl késő pályát váltani, így felvételiztem a KREA-ba divattervező szakra. Szeptemberben kezdem meg a harmadévet. Akkor nagyon kockázatosnak tűnt fejest ugrani az ismeretlenbe, de most úgy gondolom, jó döntést hoztam. Ehhez természetesen nagyon nagy segítség volt a családom és a barátaim bíztatása és támogatása, amiért nagyon hálás vagyok! Szeretném befejezni az iskolát, közben kialakítani egy saját márkát. Álmom, hogy ruhákat tervezhessek, már nem csupán a magam örömére, mások örömére is!
Mi a különbség ruhák és fehérneműk tervezése között? Neked melyik áll közelebb a szívedhez?
A Triumph pályázata volt az első alkalom, amikor fehérneműt terveztem. Úgy gondoltam, hogy ez egy igen különleges ruhadarab a nők ruhatárában, hiszen nagyon kevés ember számára válik láthatóvá, így izgalmas feladatnak találtam formába önteni azt, ami ezzel a témával kapcsolatban bennem van. Nem volt sem könnyebb, sem nehezebb, mint más öltözékek tervezése. Ha megjön az inspiráció és összeállnak a gondolatok az ember fejében, minden tervezés örömet jelent.
A győzelmed után Lily Cole szupermodellel sétáltál végig a kifutón. Nyomon követed a nemzetközi trendeket, tervezőket, modelleket?
Természetesen igen. A KREA Kortárs Művészeti Iskolában, ahová járok, tanáraim nagy hangsúlyt fektetnek a képzés során arra, hogy kövessük a trendeket, tudjuk a divatfővárosok történéseit, ismerjük a divatházak kollekcióit. Fontos, hogy amit csinálunk, illeszkedjék a trendekhez, ne legyen öncélú.
 |
| (Kép: Triumph) |
Azt olvastam, hogy kislánykori álmodat váltod valóra a divattervezéssel és eddig egészen más pályán mozogtál. Mik a terveid a jövőre nézve?
Valóban egy gyermekkori álom megvalósításán dolgozom. Kislány korom óta rajzolgattam ruhákat, majd 16 évesen megkaptam a nagyszüleimtől az első varrógépemet, és onnantól a rajzokat igyekeztem valóságos ruhákká formálni. Sokáig hobbi volt ez számomra, amit a tanulmányaim mellett folytattam, a magam örömére. A Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem Nemzetközi Kapcsolatok Szakán végeztem, ezt követően évekig dolgoztam az államigazgatásban a gazdaságdiplomácia területén. Mivel egyre erősödött bennem a vágy, hogy közelebb kerülhessek a művészetekhez és a hobbimmal foglalkozhassam hivatásszerűen, megfogalmazódott bennem az a gondolat, hogy talán még nem lenne túl késő pályát váltani, így felvételiztem a KREA-ba divattervező szakra. Szeptemberben kezdem meg a harmadévet. Akkor nagyon kockázatosnak tűnt fejest ugrani az ismeretlenbe, de most úgy gondolom, jó döntést hoztam. Ehhez természetesen nagyon nagy segítség volt a családom és a barátaim bíztatása és támogatása, amiért nagyon hálás vagyok! Szeretném befejezni az iskolát, közben kialakítani egy saját márkát. Álmom, hogy ruhákat tervezhessek, már nem csupán a magam örömére, mások örömére is!
0 megjegyzés:
Megjegyzés küldése