A következő címkéjű bejegyzések mutatása: festmény. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: festmény. Összes bejegyzés megjelenítése

Div / art: Ruhák és festmények 2.

A nagy sikerű Cipők és festmények, valamint Ruhák és festmények bejegyzések folytatásaként múlt héten már megírtam a cipős cikk második részét. Most a ruhákon van a sor, hogy a leghíresebb képzőművészek alkotásaival párhuzamba állítsam őket. Remélem, ez a bejegyzés is elnyeri majd a Divatkirályság olvasóinak tetszését! 

Az első összeállításban Matthew Williamson sötétkék koktélruhája szerepel, melynek színe engem Vincent Van Gogh "Csillagos ég a Rhone felett" című művére emlékeztet. A ruha csillogó anyaga hasonló a víz éjszakai csillogásához, tükröződéséhez. 




A következő hasonlóságot Stina Persson svéd festőművész akvarellje és a 2014-es tavaszi/nyári Elie Saab kollekció maxiruhája között találtam. Mindkét képen szinte ugyanazok a árnyalatok jelennek meg, emellett a ruha színátmenetei is erősen emlékeztetnek a vízfestékkel készített alkotásokra, mint amilyen Stina Persson festménye is.




A harmadik festmény Pablo Picasso "Nő zöld ruhában" című alkotása, amely a művész kék korszakából származik. A ruhák válogatása során a nő öltözékének hasonmását (fehér felsőrész, türkizzöld szoknya) kerestem. Végül a Phase Eight húszas évek divatját idéző rojtos ruhája lett nálam a befutó. 




Andy Warhol, a pop-art stílus létrehozója készítette azt a fekete-babarózsaszín képet, melynek címe: "A tojások". Ehhez az alkotáshoz inkább a két szín szerint kerestem ruhát, a geometrikus formák nem voltak meghatározók a számomra. Így a festmény ovális formái mellé az Alice + Olivia "négyszögesebb" estélyi ruháját választottam, amely azonban tökéletesen visszaadja a pop-art kép színeit.




Végül ismét egy Elie Saab ruhacsoda következik a 2014-es tavaszi/nyári kollekcióból. A tengert imitáló színátmenetes estélyi két domináns árnyalatból, egy sötétebb és egy világosabb kékből áll, melyhez Robert és Michelle Casarietti kék akril képét választottam.



Read More

Div / art: Cipők és festmények 2. rész

Korábban már írtam egy bejegyzést, melyben művészeti alkotásokat állítottam párhuzamba designer cipőkkel. Ez a cikk az előző folytatása, hiszen ugyanaz az elgondolás vezetett, mint legutóbb. Annyi különbséget tudnék kiemelni, hogy most bátrabban nyúltam a modern festők képeihez és a korábbi, főleg klasszikusokat bemutató bejegyzés után előtérbe kerülnek a kortárs, absztrakt alkotók képei is. Nekem nagyon tetszenek, beleszerettem ezeknek a műveknek a hangulatába!

Elsőként mégis egy klasszikus művet - Claude Monet sötét tónusú Vízililiomok című festményét - állítottam párhuzamba a Dune London "Burst" magassarkújával. Az árnyalatok azonosságán túl azért választottam ezt a cipőt, mert fényes anyagával arra a tintakék vízre emlékeztet, melyen a vízililiomok úsznak a képen.




A következő már egy kortárs alkotó, Yolanda Sanchez lila-rózsaszín absztrakt festménye, amelyet Burak Uyan török származású cipőtervező csodaszép magassarkújával párosítottam össze. A színek hasonlóságán túl azért választottam ezt a festményt, mert az egymást keresztező ecsetvonások engem a szandál pántjaira emlékeztetnek.





Szintén egy nonfiguratív festmény, Michelle Armas alkotása következik, melyet türkizes árnyalata miatt állítottam párhuzamba a - már fentebb említett - Dune London csillogó magassarkújával.






Ezt követi egy újabb modern alkotás, Vasare Nar képe, amely ismét egy fényes anyagú Dune London cipőcsodával lett összehasonlítva. 





A klasszikusokról sem szabad elfeledkezni, ezért a balerinákat festő impresszionista művész, Edgar Degas képe a következő a sorban. A türkizkék ruhás táncosnők mellé színben és funkcióban passzoló balerinacipőt választottam a CafeNoir kollekciójából.





Az utolsó a sorban ismét egy modern alkotás, a Parima Creative Studio képe, melyet az extrém magassarkúiról ismert Sophia Webster által tervezett "Coco Rainbow" cipőcsodával hasonlítottam össze, leginkább azonos árnyalataik miatt.




Read More

Div/art: Cipők és festmények

A tavalyi Ruhák és festmények írásom népszerűségén fellelkesülve újabb művészettörténeti bejegyzéssel jelentkezem. Most híres tervezők különleges cipőit fogom párhuzamba állítani művészeti alkotásokkal.


Elsőként az impresszionista festő, Pierre-Auguste Renoir "A páholy" című 1874-es képét hasonlítottam össze a BCBGeneration Liberty magassarkújával. A cipő színei és mintázata visszaköszön a páholyban ülő nő ruháján. Ugyan nem látjuk a lábát, de akár egy hasonló cipőt is választhatott elegáns szettjéhez.



Christian Louboutin extrém Python magassarkúját az Henri Rousseau által 1910-ben alkotott "Álom" című festmény egy részletével párosítottam össze. A festő művészetére jelentős hatással volt a dzsungel, mint téma. A cipőn is ugyanezek az egzotikus, tarka színárnyalatok jelennek meg.



Japán művészete számos művészeti ágat és irányzatot felölel, amelyek között a legjellegzetesebbek a fazekasság, a fa- és bronzszobrászat, a festészet (elsősorban papírra és selymre, tintával), valamint a kalligráfia. A japán művészetet máig meghatározó témája tavasszal a cseresznyefák virágzása. A legenda szerint a Fuji hegység istennője tavasszal életre kelti a halott virágokat, melyek az élet legfőbb szimbólumai. Bejegyzésemben egy cseresznyefa virágzást ábrázoló alkotást hasonlítottam össze Charlotte Olympia Botanic elnevezésű cipőjével.



Szintén Charlotte Olympia a tervezője a piros-sárga-zöld Arabella magassarkúnak, melyet Paul Klee egyik festménye mellé állítottam. A svájci festő által 1919-ben alkotott "Déli kertek" című kép színei, árnyalatai, hangulata tökéletesen megfelel a luxuscipellővel.



Végül a Vans klasszikus szabású pink-neonzöld cipőjét állítottam párhuzamba Andy Warhol pop art művész Marilyn Monroe-t ábrázoló alkotásával. A letisztultság, az egyszerűség és a színek azonossága miatt párosítottam össze, azt azonban nem tartom valószínűnek, hogy Marilyn valaha is hordott hasonló cipőt.




Read More

Div/art: Ruhák és festmények

A Div/art rovat legutóbbi része óta jó pár vasárnap eltelt ilyen témájú bejegyzés nélkül. Most azonban ismét egy olyan írás következik, amely a művészet (konkrétan a festészet) és a divat kapcsolatát ötvözi. Az alábbiakban a leghíresebb divatházak ruháit párosítottam össze különböző korszakokból származó, teljesen eltérő stílusú festményekkel. A kapcsolat az öltözékek és a képek között a hasonló színvilág, mintázat, de több esetben látni olyat is, hogy a ruha gyakorlatilag megfelel a festményen szereplő alak öltözékével.

Az első összeállításban I. Erzsébetet láthatjuk Hilliard festményén. A királynő fekete-arany, gazdagon díszített ruháját állítottam párhuzamba a Dolce & Gabbana miniruhájával. Míg a festmény az angol reneszánsz időszakában készült, addig a ruha inkább barokkos stílusú, de színvilága és díszítettsége miatt mégis érzek hasonlóságot a királynőt ábrázoló képpel.



Edgar Degas impresszionista festő képeiről már készült régebben egy bejegyzés. A művész állandó és kedvenc témája, a balerinák és táncosok életének bemutatása köszön vissza az általam választott képen is. A  kislányok élénk rózsaszín ruháját hasonlítottam össze egy szinte azonos színű és anyagú miniruhával. A márkát sajnos nem sikerült kideríteni, így szívesen várom az esetleges "megfejtéseket"! :)



Degas mellett Renoir is az impresszionista festő köréhez tartozott. "A hinta" című képén szereplő lány masnis ruháját állítottam párhuzamba az olasz MSGM márka fekete-fehér miniruhájával. 



Marc Chagall-t a modernista festészet egyik úttörőjeként tartják számon. Képeinek mesebeli, varázslatos hangulatát fedeztem fel a mellé párosított ruhán is. Ugyanazok a színek jelennek meg mindkét esetben, valamint a ruhán csillogó strasszok (mint a csillagok) párhuzamba állíthatóak a festményen szereplő Hold szimbólumával.



Gustav Klimt a szimbolizmus kiemelkedő festője volt a századforduló táján. Képeit sok esetben meghatározta a szecesszió idején olyan népszerű arany árnyalat. Ez a hatás érezhető "Adele Bloch-Bauer I portréja" című alkotásán is. A festményhez egy nagyon letisztult, lágy esésű arany Lanvin ruhát párosítottam, amely megegyezik a szimbolista festmény színvilágával és hangulatával.



Végül következzen egy egészen modern festő, a geometrikus absztrakció képviselője, Piet Mondrian. Számomra teljes mértékben az Ő modern, absztrakt világát tükrözi a Hervé Léger divatház szűk szabású miniruhája is, amelynek mintája olyan, hogy akár maga a holland festő is megálmodhatta volna.





Read More

Div/art: Balerinák

A különböző művészeti ágak találkozásai, ötvöződései gyakran vezetnek érdekes eredményekre, legyen az egy megzenésített vers, egy könyv alapján forgatott film, vagy egy táncról készített festmény. Mai bejegyzésemben az impresszionista festészet egyik legnagyobb alakjának, Edgar Degas-nak az alkotásait hasonlítottam össze egy divatmagazinban megjelent fotósorozattal. Hogy mi a közös bennük? A képek témája: a balett. 


Degas festményeit nem nehéz felismerni, szinte kivétel nélkül balerinákat és táncosnőket ábrázoló képeket készített. Sok időt töltött a párizsi balettintézetekben, ahol elleste a próbák, a gyakorlás pillanatait, majd ugyanígy megtekintette a kész előadásokat a színházban is. 






Az olasz Vogue-ban 2008 márciusában megjelent, a Fekete Hattyú című film által ihletett fotósorozat, tökéletesen párhuzamba állítható a francia festő leghíresebb képeivel. Mindkét esetben a balerinák táncpróbájának lehetünk szemtanúi, ugyanazokat a nyújtógyakorlatokat, balettpózokat, valamint a pihenés perceit láthatjuk a festményeken és a divatfotókon egyaránt. Az is érdekesség, hogy a 1880-as években festett képeken, valamint a 2008-ban fotózott divatanyagban ugyanazokat a tánchoz szükséges eszközöket fedezhetjük fel, ezzel bizonyítva a balett hagyományait, nagy múltját. Végezetül meg kell említeni a próbatermet is, mely szintén közös pont, hatalmas ablakaival, a kintről beszűrődő fénnyel, valamint a szomszédos épületek halvány kontúrjaival.





Read More

Div/art: "Kócos kis romantika..."

A mai Div/art bejegyzésben egy nagyon különleges festőművész alkotását fogom összehasonlítani a magyar Glamour magazin szépségrovatának egyik fotójával. 


A művész nem más, mint Élisabeth Vigée Le Brun, aki saját korában (a francia rokokó időszakában) egyedüliként képviselte a női nemet a festészetben, illetve a művészetekben. Képeinek modelljei leggyakrabban nők és gyerekek, akiket különböző hétköznapi, mégis nagyon hangulatos jelenetekben ábrázol, gyakran a természet "díszletei között". Több portrét is készített a francia királynéról, Marie Antoinette-ről, akit legtöbbször gyermekei körében festett le.  A hagyományos rokokó művészektől eltérően nem a túldíszítettség jellemző rá, sokkal inkább az egyszerűség és a természetesség, a mindennapi élet szépségei. Általam felhasznált képén egy rózsakoszorús kislány szerepel, aki akár egy angyal is lehetne, ebben a korban azonban nem volt népszerűek a szentekről készített festmények. Sokkal inkább a húsvér kislány angyali kisugárzását igyekezett megörökíteni. 




A magyar Glamour márciusi számának szépségrovatában fedeztem fel egy - ezzel a festménnyel párhuzamba állítható - képet, melyen a fiatal kora ellenére is hamar befutott modell, Barabás Heni mutatja be a legújabb tavaszi sminktrendeket. A pasztellszínű, angyali hangulatú fotókat Florian Sommet készítette a magazin számára.




A rózsakoszorú az, amely először szembeötlik, mint hasonlóság. De ha alaposabban szemügyre vesszük, akkor több apró párhuzamot is vonhatunk a két kép között. Ilyen például a természetes színű, lazán vállra omló hosszú haj. De hasonlóság az ragyogó arcbőr is natúr, rózsaszínes árnyalataival. Mindkét kép a természetességet, a belülről sugárzó, romantikus szépséget jeleníti meg, bő 200 év eltéréssel.




(Kép forrása: Glamour) 

Read More