Éjjel / nappal divat a magyar

A bejegyzés címe nem a pár hete megrendezett Gombold újra - Divat a magyar bemutatóra utal, bár ott is láthattuk a hazai tervezők kollekcióit, mégsem erről az eseményről szeretnék most írni. Valószínűleg a divat iránt kevésbé érdeklődők is észrevették, hogy az utóbbi pár évben kinőtte magát a magyar divattervezőknek egy új generációja, akik már megállják a helyüket külföldi bemutatókon is, emellett az itthoni vásárlók körében is egyre népszerűbbek. Az alábbi két összeállításnak (egy nappali és egy éjszakai) az a különlegessége, hogy nagyrészt ezeknek a hazai tervezőknek a ruháit használtam elkészítésükhöz. 


Nappalra:


Nappalra egy romantikusabb összeállítást készítettem, melynek középpontjában Mojzes Dóra egyszerű szabásvonalú, világos színű ruhája áll. A kislányos darabot nőiesebb kiegészítőkkel társítottam, melyek élénk lilás színükkel jól ellensúlyozzák a halvány árnyalatot. A magassarkú, masnis szandál és a Loveletter borítéktáska Vágó Réka munkája, a színben tökéletesen passzoló kulcstartót pedig Abodi Dóra tervezte.



Éjszakára:


Az éjszakai szett központi darabját, a különleges vállmegoldással ("virággal") díszített blézert szintén Mojzes Dóra tervezte. Mivel ezt az összeállítást leginkább egy esti bulira képzeltem el, próbáltam az elegáns felsőt lazább darabokkal összepárosítani. A blézer alá az Es tu un Ange? egyik kevésbé angyali kollekciójából választottam egy fekete-fehér nyomott mintás pólót. Mindehhez klasszikus kék csőfarmert képzeltem el, emellett Abodi Dóra fekete, arany szíves kis táskája és Vágó Réka sötétlila magassarkúja teszi teljessé a összeállítást.

Read More

Div/art: Balerinák

A különböző művészeti ágak találkozásai, ötvöződései gyakran vezetnek érdekes eredményekre, legyen az egy megzenésített vers, egy könyv alapján forgatott film, vagy egy táncról készített festmény. Mai bejegyzésemben az impresszionista festészet egyik legnagyobb alakjának, Edgar Degas-nak az alkotásait hasonlítottam össze egy divatmagazinban megjelent fotósorozattal. Hogy mi a közös bennük? A képek témája: a balett. 


Degas festményeit nem nehéz felismerni, szinte kivétel nélkül balerinákat és táncosnőket ábrázoló képeket készített. Sok időt töltött a párizsi balettintézetekben, ahol elleste a próbák, a gyakorlás pillanatait, majd ugyanígy megtekintette a kész előadásokat a színházban is. 






Az olasz Vogue-ban 2008 márciusában megjelent, a Fekete Hattyú című film által ihletett fotósorozat, tökéletesen párhuzamba állítható a francia festő leghíresebb képeivel. Mindkét esetben a balerinák táncpróbájának lehetünk szemtanúi, ugyanazokat a nyújtógyakorlatokat, balettpózokat, valamint a pihenés perceit láthatjuk a festményeken és a divatfotókon egyaránt. Az is érdekesség, hogy a 1880-as években festett képeken, valamint a 2008-ban fotózott divatanyagban ugyanazokat a tánchoz szükséges eszközöket fedezhetjük fel, ezzel bizonyítva a balett hagyományait, nagy múltját. Végezetül meg kell említeni a próbatermet is, mely szintén közös pont, hatalmas ablakaival, a kintről beszűrődő fénnyel, valamint a szomszédos épületek halvány kontúrjaival.





Read More

La Dolce Vita

Azért választottam következő bejegyzésemnek a La Dolce Vita címet, mert az "Édes Élet" számomra nem csak egy Fellini-filmet jelent, sokkal inkább egy életérzést. Olaszország mediterrán hangulatát, az élet élvezetét, a csodaszép városokat, finom borokat, az olasz nők sikkjét mind magában hordozza. A mai írásom témájának Olaszországot választottam, azon belül is 5 nagyvárost: Velencét, Milánót, Firenzét, Rómát és Nápolyt. Természetesen mindezeket a helyeket a divattal összefüggésben próbálom megmutatni, az Olaszországban készült legszebb divatfotókon keresztül.


Velence:


A "lagúnák városáról" már írtam korábban egy cikket, melyben Velence legfőbb nevezetességeihez párosítottam az ott készült divatanyagokat. Ezt a bejegyzést itt lehet elolvasni.




Milánó:


Milánó a divat egyik fővárosa, mégis alig van olyan fotó, mely itt készült volna. Egyedül az olasz Moschino-divatház tavaly nyári kollekciójának kampányképeit találtam, ahol a modellek a milánói dóm előtt pózolva mutatják be az olasz tervezőcsapat által készített ruhákat.





Firenze: 


Mivel Firenze Olaszország egyik legromantikusabb, legszebb városa, ezért úgy gondoltam, divatfotósok százait ihlette meg. Sajnos tévednem kellett, mindössze egy olyan fotósorozatot találtam, amely valóban visszaadja a város hangulatát, ezt is egy 1962-es Vogue magazin vintage képei között találtam. A fekete-fehér alkotásokon gyakran feltűnik a város jelképének számító Dóm, illetve Firenze elegáns utcáit is meg lehet csodálni a képeken. Ezenkívül még egy olyan fotót találtam, amelynek szintén a város szolgáltatja a "díszletét". A képen a hippi trend alapdarabjának számító színes maxiruhákat mutatják be a modellek egy firenzei ház tetején.







Róma:


Az "örök város" nem mindennapi hangulata szerencsére a divatfotósokra is nagy hatást gyakorolt, így rengeteg szépséges editorial-ban és reklámban gyönyörködhetünk, melynek Róma adja a helyszínét. Ezek közül egy 1994-es Vogue divatanyagot választottam ki, melyben az akkori kor szupermodellje, Claudia Schiffer játssza a főszerepet. A sorozat a "Római Vakáció" címet kapta és a képeken több utalást is találni a filmre. Így például a nőies, pasztellszínű ruhák, melyeket Claudia hord, nagyon hasonlítanak Audrey Hepburn öltözékeire. De ugyanígy a modellt kísérő testőröket is párhuzamba lehet állítani, hiszen a film főszereplője egy hercegnő, akit egész nap szemmel tartanak és védenek a nyilvánosságtól. Bő 10 évvel később megjelent ugyanilyen címmel egy másik divatanyag is, melyben szintén feltűnnek Róma legszebb helyei.










Nápoly: 


A déli régió legnagyobb városáról sikerült két nagyon szép fotósorozatot is találnom. Az első a japán Vogue-ban jelent meg pár évvel ezelőtt, modellje pedig Raquel Zimmermann. A képeken jól látszódnak Nápoly nevezetességei, ugyanakkor azzal nem vagyok annyira kibékülve, hogy egy mediterrán várost - ahol gyönyörű kék a tenger és az ég, színesek a házak - miért kell fekete-fehér képeken megörökíteni? Egy-két olyan fotót találtam csak a Vogue-sorozatban amelyek színesben készültek, ezek közül egy olyat választottam, amely jól visszaadja Nápoly "felemás" hangulatát, vagyis az elegáns épületek mellett megjelenő graffitis falakat, omladozó házakat, szemeteseket. A másik fotósorozat (amely az Elle Italia-ban jelent meg) már sokkal inkább a szívemhez nőtt, bár nem annyira a várost, mind inkább egy életérzést mutat be. Tengerpart, fagyizó, bikinis lányok, fiúk motorral....és kész a tökéletes nyári divatfotó!








Read More

Div/art: "Kócos kis romantika..."

A mai Div/art bejegyzésben egy nagyon különleges festőművész alkotását fogom összehasonlítani a magyar Glamour magazin szépségrovatának egyik fotójával. 


A művész nem más, mint Élisabeth Vigée Le Brun, aki saját korában (a francia rokokó időszakában) egyedüliként képviselte a női nemet a festészetben, illetve a művészetekben. Képeinek modelljei leggyakrabban nők és gyerekek, akiket különböző hétköznapi, mégis nagyon hangulatos jelenetekben ábrázol, gyakran a természet "díszletei között". Több portrét is készített a francia királynéról, Marie Antoinette-ről, akit legtöbbször gyermekei körében festett le.  A hagyományos rokokó művészektől eltérően nem a túldíszítettség jellemző rá, sokkal inkább az egyszerűség és a természetesség, a mindennapi élet szépségei. Általam felhasznált képén egy rózsakoszorús kislány szerepel, aki akár egy angyal is lehetne, ebben a korban azonban nem volt népszerűek a szentekről készített festmények. Sokkal inkább a húsvér kislány angyali kisugárzását igyekezett megörökíteni. 




A magyar Glamour márciusi számának szépségrovatában fedeztem fel egy - ezzel a festménnyel párhuzamba állítható - képet, melyen a fiatal kora ellenére is hamar befutott modell, Barabás Heni mutatja be a legújabb tavaszi sminktrendeket. A pasztellszínű, angyali hangulatú fotókat Florian Sommet készítette a magazin számára.




A rózsakoszorú az, amely először szembeötlik, mint hasonlóság. De ha alaposabban szemügyre vesszük, akkor több apró párhuzamot is vonhatunk a két kép között. Ilyen például a természetes színű, lazán vállra omló hosszú haj. De hasonlóság az ragyogó arcbőr is natúr, rózsaszínes árnyalataival. Mindkét kép a természetességet, a belülről sugárzó, romantikus szépséget jeleníti meg, bő 200 év eltéréssel.




(Kép forrása: Glamour) 

Read More

5 hátborzongató fotósorozat

A divatfotók között – ha nem is gyakran – találni ijesztőbb, sötétebb hangulatú munkákat. Ez leginkább azért van, mert maga a divatfotózás is művészet, amelyben nincsenek sablonok, nincs megszabva, hogy milyennek kell lennie egy ilyen típusú képnek. Sokszor egy-egy hátborzongató fotósorozat sokkal inkább megmarad bennünk, mint a hagyományos divatfotók. Ezek közül a rémisztő képek közül gyűjtöttem össze 5-öt az elmúlt évek divatanyagaiból.


A – számomra – legijesztőbb fotósorozattal kezdem a felsorolást. A képeken Lara Stone szupermodell pózol különböző véres szituációkban. A fotós Steven Klein, akinek nem ez az első elborult, sötét hangulatú, kissé morbid fotósorozata. Aki a többi képre is kíváncsi, annak a Vogue Paris 2009-es februári számát ajánlom.





A következő képeket Jean Francois Campos készítette a Flair magazin számára. Itt a modellt ezüst bőrű, ijesztő lények veszik körül. Emellett a fotók hangulata is nyomasztó, sötétebb tónusú. A lények világos bőre külön ki van hangsúlyozva, ezért még kevésbé tűnnek emberinek.






Ezek mellett az ijesztő fotók mellett nem tudtam szó nélkül elmenni. Ugyan nem elsősorban divatfotónak készültek, sokkal inkább nevezném “hangulatfotónak”, mégis jelentős szerepet kap a fehér ruha és a különleges fejdísz (ami a középkori királynők süvegeire emlékeztet), melyektől még nyomasztóbb hangulatot kapnak a képek.





Személyes kedvencem Mark Seliger fotósorozata Marion Cotillard-ról a Vanity Fair magazinnak. A 2008-ban készült képeket Alfred Hitchcock legismertebb munkája, a Psycho ihlette. A színésznő a film leghíresebb és egyben legfélelmetesebb, “zuhanyzós jelenetét” játszotta újra Seligernek, aki így remek fotókat tudott készíteni az Oscar-díjas sztárról. A képeket az eredeti film alapján, fekete-fehérben alkotta meg a fotós.





Végezetül egy itt magyar vonatkozású divatfotó Perlaki Mártontól. A kép a 11. számú The Room magazinba (2010 tavasz-nyár) készült és Iris Strubegger modell szerepel rajta. Itt nem elsősorban a helyszín vagy a fény az, ami félelmet kelt, sokkal inkább a modell által viselt fekete kendő. Ezt a félelmet erősíti a kép sötét hangulata, nyomasztó helyszíne és a modell fehér ruhájának kontrasztja a fekete kendőhöz képest. A fotós a fény és árnyék megfelelő alkalmazásával is tovább emeli a kép különlegességét.



Read More

Div/art: Castelbajac angyali ruhái

Jean - Charles de Castelbajac marokkói divattervező mindig is különleges, gyakran megbotránkoztató ruháiról volt híres. A 2010-es őszi kollekciójáról már írtam egy beszámolót régebben, most azonban ismét előkerültek középkori ihletettségű ruhadarabjai, melyeket a lovagok páncéljáról, a gótikus templomok üvegablakairól, vagy éppen reneszánsz festők alkotásairól mintázott. A kollekció nemcsak a divat iránt rajongók, de a kritikusok körében is nagy sikereket ért el.



Ebben a bejegyzésben a 2010-es kollekció egyik legszebb darabját, egy angyalt ábrázoló ruhát hasonlítottam össze Leonardo da Vinci "Angyali üdvözlet" című festményével. A minta olyan, mintha az itáliai festő képének modernebb, pop-artosabb továbbgondolása lenne, ezt bizonyítja a vastag fekete kontúrvonal, valamint az alapszínek alkalmazása is. Az angyal elhelyezkedése, testtartása is erősen emlékeztet Leonardo híres képére, melyet a firenzei Uffizi Galériában lehet megtekinteni.





Read More